Apróság

Ma egy kis apróságot hoztam Nektek.

Szó szerint. Apróság, amit készítettem: egy kedvenc selyem rózsás kis hajpánt.
És az igazi apróság: Letti baba, aki 6 napos volt a fotózáskor. Hát nem gyönyörűség?!? :) A csodás fotó pedig Krisztiéknek köszönhető!

Levendulazsákok másképp

Igazából nem is a levendulazsákok lettek annyival másabbak, mint a csomagolásuk.

Mostanában akadtam rá két nagyszerű blogra, Barbi kincseire és Unikat ötletelőjére. Bizonyára ismeritek őket, ha nem, akkor ajánlom, hogy nézzetek be hozzájuk, gyönyörűséges dolgokat alkotnak! Tátva maradt a szám, hogy ilyen is van! Nagyon-nagyon ügyesek! :) És bizony igencsak kedvet kaptam a keresztszemes hímzésre. Mindig is tetszett ez a fajta hímzés, régóta rakosgatok mintákat, hogy egyszer majd kivarrom, de a lökést, hogy ténylegesen nekifogjak, ők adták nekem, köszönöm!!! :) Persze be kell valljam, hogy nem nulla előélettel fogtam hozzá, gobelint varrtam már régebben, de ez azért mégis másabb.

Szóval a levendulazsákocskák egy dobozba kerültek, aminek a tetejét egy rózsa hímzés díszíti. (Ez a kettes számú rózsa, az elsőt nem tartottam nyilvánosan is vállalhatónak.) Egy régi papírdobozt vontam be textillel és díszítettem a hímzéssel plusz némi csipkével. Maguk a levendulazsákok kinézetre kicsit másabbak, mint az eddigiek. Rózsás textilekből készültek, két különbözőből, csipkés tetejüket gyönggyel varrtam ki és apró rózsa cabochonnal díszítettem.

Jöjjenek a fotók:

 

Az anyagot-amire hímeztem- kávéval antikoltam, ezt a praktikát Barbinál olvastam, remélem nem baj, hogy alkalmaztam!
Bizonyára a szakértő szemek találnak rajta ezt-azt, amit nem így kellett volna, várom a kritikákat lányok (de csak finoman, hogy ne menjen el a kedvem a hímzéstől)! :) ;)

Az ékszerek új "ruhája"

Jó ideje álmodoztam már arról, ha készen lesznek az új ékszereim, akkor jó lenne nekik valami kis csinos csomagolás. Eddig se szerettem csak úgy "pőrén" elküldeni őket, organza anyagból varrtam nekik kis tasakot, de be kellett látnom, az azért igencsak macerás és annyira nem túl eredeti se, mivel készen elég sok helyről beszerezhető már. Egyszerűbb és nagyszerűbb megoldásra vágytam!

Hála Ányinak, elkészültek amiket megálmodtam! Ő készítette el már azt a címkémet is, amit használok a varrományaimra, és most egy kicsit módosított változatban megszületett az ékszeres variáció is! Köszönöm, Ányi! :) Szuper, mert egyrészt rá van erősítve az ékszer, így nem gubancolódik össze a lánc, másrészt névjegykártyaként is szolgál, mivel rajta vannak az elérhetőségeim (hátha valaki nem dobja egyből a szemétbe). És ami a legfontosabb: guszta a szemnek, nem? :)

 Ezen az utolsó fotón totál olyan, mintha térbeli lenne a masni, nem? :) Egyúttal pedig bemutatom gyűrű kollekció legújabb darabját: ezt a kis madárkás darabot.

Szöget ütött a fejemben...

...a minap, hogy írjak egy interjút a Meska oldalra.
Nem tudom, mennyire ismeritek a Meskát, talán a boltocskámba benéztetek már páran, pár olvasóm tudom, hogy maga is Meskás, néhányan pedig talán már vásároltatok is onnan. Csodás kis oldalnak találom, hisz teret ad a tehetségnek (és itt elsősorban nem magamra gondolok). :) Olyat hoztak létre az alkotói ezzel az oldallal, ami nagyon-nagyon szuper dolog!

Régen az interjúalanyokat ők választották ki, akkor úgy gondolom, hogy egyfajta elismerés volt, ha felkértek egy interjúra. Egy jó pár hónapja viszont bevezették azt a rendszert, hogy bárki megválaszolhatja a kérdéseket és beküldheti, és bizonyos összeg fejében épp őrá is eshet a választásuk. Persze egy pár kritériumnak meg kell felelni, legyen meg egy bizonyos számú eladás, pozitív értékelés és minimum 25db termék legyen a boltban. Bevallom őszintén, hogy ez a rendszer nekem elsőre annyira ellenszenves volt, hogy pénzért akkor mondhatni bárki bekerülhet a nyitólapra, hogy amióta e rendszer alapján választanak, egy interjút se olvastam el, totál pénzszagú volt nekem az egész. Persze ez csak az én saját érzésem, mit csináljak, ez van.

Aztán a minap arra gondoltam, miért is ne áldozzak én is rá, hisz ígéretük szerint jelentősen megnő utána a forgalom, ha én is pénz orientáltan gondolkodom, megéri befektetni, ez egyértelmű. Persze most se panaszkodhatom igazán, igaz, nem halmoznak el a megrendelések, ez tény, de azért szépen lassan el szoktak kelni a termékeim, ami jó, nagyon jóóó, és egyre többen ismernek meg. Szóval akarom én azt egyáltalán igazán, hogy ki se lássak a megrendelésekből? Egyrészről szuper lenne, nem kérdéses, hisz ez egyfajta elismerése annak, hogy van értelme a munkádnak, szeretik amit csinálsz és azzal foglalkozhatsz, amit szeretsz. De már ott elakadtam a gondolatmenetben, hogy 25db termék??? Az rengeteg számomra.... mostanában belehúztam és tettem fel egy halom dolgot, de így sincs húsz se, hisz számomra egy létrehozása se kevés idő. Kezdve a gondolattól, aminek ki kell forrnia a fejemben, mire eljutok addig, hogy elkészüljön, nem kevés idő...ha futószalagszerűen gyártanám a portékákat persze könnyebb lenne, de sajna (vagy épp nem) nálam nem így készülnek a termékek.
De tegyük fel, hogy megvan a 25db, jönnek a megrendelések, beindul a gyártás a kis műhelyemben, kell nekem az? Kell, hogy alig legyen időm a pici Vincére? Hisz van annál csodásabb, hogy vele lehetek? Hisz most is úgy lopkodom össze a perceket, hogy a boltocskámmal foglalkozzak, mert azért ez is kell, mert szeretem, és kell ahhoz, hogy jól érezzem magam. Mert az alkotás is boldoggá tesz, a megerősítés pedig a lelkemnek simogatás. De néha így is bűntudatom van, hogy nem ővele töltöm minden percemet, pedig azért ez is kell és rossz anyának se tartom magamat, mert a tőlem telhető mindent megadok neki.

Szóval arra jutottam, nem interjúzok. Jó ez nekem így ahogy van. Miért is kéne elégedetlenkednem? Boldog vagyok, hogy idáig jutottam, itt vagyok, olvastok. :) Kell ennél több? :)

És: talán ki se választanák az én interjúmat.

Ékszerek megint

Készült egy pár újabb nyaklánc és gyűrű. Van köztük romantikus rózsás és vicces édes pöttyös.

Ő tehát a romantikus darab. Imádom ezt az apró rózsás anyagot, de eddig még nem használtam fel. Ezúttal egy díszesebb keretet kapott mint az eddigiek, amelyre apró kis rózsaszín ékköveket is ragasztottam. Pasztell  rózsa cabochont és egy kis bronz levélkét kapott kiegészítésként.

A pöttyös textil örök favorit marad. Íme a halványkék változat, amely a kéksége miatt az esőt juttatja eszembe: egy pötty esőt. :) Imádom ezt a kis édes esernyőt!

Készült rövidebb nyaklánc is, amely kisebb medált kapott. Egy rózsaszín pöttyös textilt használtam hozzá és egy édes kis nyuszi függőt. Ő az egyik kedvencem most! Pinky Bunny! :)

És a gyűrűk:

Tengerész gyűrű: vidám matrózcsíkos változat...

...és a rózsás anyagból egy romantikus darab.

Nem olyan régen díjat kaptam Unikat-tól, ezúton is köszönöm szépen! :)

Újdonság

Eddig párnát még nem varrtam, de most mégis ezt hoztam Nektek.
És ami miatt párna varrásra vetemedtem a következő.

Talán eddig nem nagyon írtam, de végül is nem titok, imádok turiba járni és csodás textileket vadászni. Ha arról van szó, hogy boltban tetszik meg egy drága anyag, azt is szívesen megveszem, de annyi kincs van a turikban, hogy egyszerűen függő vagyok szinte.

Elgondolkodtam rajta, miért is szeretek annyira turizni és rá kellett jönnöm: elsősorban nem a most divatos "recycling-hasznosítsunk újra" miatt járok textilvadászatra. Bár jó érzéssel tölt el, hogy miattam nem pazaroltak időt, pénzt és energiát, hogy egy új textilt szőjenek, természetesen ez se utolsó szempont, de álszent lennék, ha azt mondanám, hogy csak és kizárólag ez vezérel.  Sokkal inkább élvezem azt, ahogy egy kincsre lelek, ahogy kezembe akad egy förtelem ruha és én belelátok egy valamit már, és örömmel viszem haza, mosom ki, vasalom és rakosgatom utána a többi kincsemmel, míg meg nem találja azt, amihez éppen pont passzol. Szeretem észre venni mindenben a szépet és nem első benyomás alapján ítélni, azt hiszem mindennel így vagyok, épp az emberekkel is...

Szóval ezért szeretek turizni, na meg nem utolsó sorban ezek az anyagok már nem fognak összemenni vagy megkopni, és még csak nem is drága hobbi! :D

Jöjjön hát a lényeg, miért is varrtam párnát (sajnálom, de ezt a körítést igazán szükségesnek éreztem). Ez a textil szerelem volt az első látásra, ahogy a kezembe akadt a turiban, igen, szebb napjaiban egy szoknyaként tengette életét. Először gondoltam varrok belőle valami kedves figurát, de annyira gyönyörű a mintája, hogy így éreztem, ha egyben hagyom adja ki a szépségét, na így lett hát párna belőle. Ebben a párnában minden benne van, amit én imádok:
-a finom pasztelles bézs alapszín
-a burjánzó csodás rózsaminta
-a gyönyörű horgolt csipkék
-a púderes és barackos, rózsaszínes üveggyöngyök

Úgy éreztem igazán jól mutatna, ha a csipkét begyöngyözném, így kézzel összesen 123db-ot varrtam egyesével a csipke részre (megszámoltam, normális vagyok?!:P), plusz még négy sötétebb rózsaszín teklát a sarkaiba.... szerintem jól áll neki!
Ezt most a Meskára készítettem, de félretettem az anyagot egy sajátnak is! :)

Új ékszerek

Ahogy ígértem, mára valami újdonságot tartogatok Nektek. Mivel megérkezett a már említett és várva várt csomagocskám, el is készültek belőle az első darabok. Mégpedig nyakláncok és gyűrűk. (Had ne mondjam végkimerülés határán készültek, de ha egyszer muszáj volt, nem bírtam magammal!)

Én imádom őket és úgy érzem, hogy ők állnak eddig a szívemhez a legközelebb. Talán azért, mert a medálok is saját készítésűek. És: ami fontos, ezek a medálok textilek felhasználásával készültek, így nem kellett teljesen elszakadnom az én imádott textiljeimtől! :D

Jöjjenek hát ők:

egy kedvenc csipkés darab:

Készült hozzá gyűrű is:

Egy vintage stílusú nyaklánc apró rózsák cabochonnal:

Természetesen a pöttyöset se hagyhattam ki, előkerült egy rózsaszín fehér pöttyös textilem (milyen jó is, ha az ember elrakosgatja a kis anyagfecni-kincseket!). Ő szett lett, édes kis hintapacival:

Egy egyszerű angyalszárnyas, türkiz gyöngyös hosszú lánc:

Végezetül pedig nem tudtam ellenállni, elcsábultam egy ékszerórára is. Tudom, sokfelé találni mostanában ilyesmit, de annyira megtetszett ez a füstös barna üveges gyönyörűség. A hátulja is csodaszép, virágos rajzolatú. Mivel az ilyen láncok túl sok dekorációt nem igényelnek, így egy kis bronz levélkét és két üveggyöngyöt akasztottam rá. Azért dolgoztam még vele, készítettem hozzá egy kis ékszeres dobozkát (naná, hogy pöttyösből). :)

Őket hoztam hát Nektek, remélem tetszenek! :)

Apróságok

Újra itt.

Tartozom még pár mutogatni valóval, amik nem most készültek, de nem is olyan régen és még nem láttátok őket.
Íme tehát a már részben említett Barbi-pakk:

A noteszeket már láttátok, de került a csomagba egy pár karkötő és egy nyaklánc, amit egy textillel bevont virágos kis dobozban küldtem. A rózsás kis tasakban egy kis gyöngy karkötőt rejtettem el a nagyobbik lánykának, a kis Anna feliratú zsákocska a nyuszi karjai közt pedig a kisebbik ajándéka volt. És hogy mit rejt a zsákocska?

Édes kis textil muffinokat! :) Imádom őket! :)

És végül, de nem utolsó sorban, tegnap este készült megrendelésre egy telefontok, hasonló stílusban mint a levendula zsák szett. Remélem, hogy gazdájuk örömét leli majd bennük! :)

Ennyi lett volna a mutogatni való. Holnap pedig, ha minden igaz, újdonságokkal jövök, mert megérkezett a várva várt csomagom!!!! :))))

Levendulazsákok megint

Egy pár napig most nem fogok tudni újdonságot mutatni Nektek, mivel az első számú feladatom az lesz, hogy süttessem a napon magamat (ha az időjárás is úgy akarja), és mivel ma befejeztem két régen leszabott és félbemaradt levendulazsákot, így őket hoztam.

Azt hiszem, most megint egy kicsit mások lettek, mint az eddigiek. Az egyikre, ami még a pöttyösömből készült, a most kedvenc fehér rózsa került. Imádom ezeket a rózsákat varrni, nagyobban még szebbek. És ez a lelehetfinom csipke, amit a zsákocska "hasára" varrtam, ez is új szerzemény és nagyon imádom. A zsák sarkaiba a már megszokott tekla üveggyöngyök kerültek, ezúttal barack színben. Kis finom darab lett szerintem.

Aztán készült még egy szett, egy levendulazsák és egy levendula párnácska. Olyan egyszerű oknál fogva lett ő szett, hogy így adta ki az anyag, mikor leszabtam. És mivel van valami furcsa vonzódásom a szettek iránt, tetszett a gondolat. Hisz a zsákocskát fellógathatod, a párnácskát pedig beteheted a szekrénybe is akár... Mivel ők egy szett és összetartoznak, ezért ugyanolyan díszítőelemeket kaptak, majdnem egyformák, de mégsem. Csipke, cabochon, gyöngy, jöjjenek ők:

Noteszek újra

Rég mutattam már noteszeket, most készült pár megint. Az apropót az adta, hogy drága Barbi elárasztott egy rendeléssel, egy csomó Kankalinos cuccot kinézett magának, többek között a Meskán lévő kis rózsás noteszt is. Viszont kért még kettőt, ami zárható, mivel táskában szeretné hordani ő, a másikat pedig ajándékba szánja/szánta. Megegyeztünk, hogy sima lapos A6-os kis jegyzetfüzet lesz a belsejükben (úgy bekötve, hogy később cserélhető legyen) és egyetlen kikötése Barbinak az volt, hogy romantikus stílusúak legyenek. 

Mit mondjak, amilyen egyszerűnek tűnt elsőre a feladat, olyan nehéz lett időközben. Hisz mikor magamtól készítek egy noteszt, akkor azt felrakva a boltba, vagy tetszik az embereknek, vagy nem és akkor nem veszik meg, ennyi. De mikor konkrétan meg kell felelni.....volt egy kis nyomás rajtam. :) (Szerencsére Barbi egy tündér megrendelő!)

Sokat dilemmáztam, milyen textilből készüljenek, hisz egy textil igen karakteresen meghatározza a notesz hangulatát. Végül is egy piros kockás és egy rózsaszín virágos mellett döntöttem. Mindkét noteszt csipkével kombináltam, ezúttal a belsejükben is. Nem mondhatnám, hogy hasonló lett a két végeredmény, hiszen a piros kockás inkább olyan country stílusú, a virágos meg klasszikusabb, de szerencsére Barbi elégedett volt!

Jöjjenek hát ők, a noteszek:

Mivel ez egy noteszes bejegyzés és én meg megint rákaptam a noteszkészítésre, jöjjön hát még egy. 

Legújabb kincsem egy gyönyörű törtfehér bőr darab, amibe első látásra beleszerettem. (Tudom, nálam az ilyesmi meg szokott esni! :D) 

Viszonylag ritkán kötök bőrbe, mert imádom a textilek mintáinak színes burjánzó világát, amiről oly nehezen mondok le. Viszont mikor bőrbe kötök, azt is szeretem, mert aaannnnnyira jó vele dolgozni, sokkal könnyebb, mint a textillel, imádom a bőr szagát és nem utolsó sorban pasiknak ez az anyag az ideális. És ez a bőr, ahogy megláttam, hát nem tudtam egyszerűen otthagyni, annyira szép az árnyalata, finom a fogása és a szaga....hmmmm.... :) már láttam lelki szemeimmel, hogy egy elegáns, egyszerű és egyszerűen szép kis notesz lesz belőle, amely egy női táska rejtekén olykori felvillanásával mindannyiszor megdobbantja majd azon nő szívét, akié lesz és ahogy előkerül a táskából finoman végigsimítja ujjaival és beszippantja finom bőr szagát és boldogság lesz írnia bele... :)

Ezután jött az agyalás, mi legyen a dísze, ami nem nyomja el a bőr hatását, hanem épp hangsúlyozza, hogyan csukódjon a notesz és arra gondoltam, hogy egy gyönyörű és különleges gombra lesz szükségem. Szerencsére meg is találtam őt. A belsejébe a kedvenc mostanában használt ezüst indamintás papírom került, és természetesen egy kis finom csipke. Ezúttal kipróbáltam azt is, hogy varrógéppel végigvarrtam a csipkét a zsebrészen cakkosan, ami egy kis pikantériát adott a belső résznek is.

Íme ő:

 

Őket hoztam most megmutatni Nektek! :)