2013. április 21., vasárnap
2013. április 14., vasárnap
Nyuszibaba
és igen! Saját baba megtervezése és megvarrása: pipa! :)))
Végre-végre elkészült az első kankaleen-nyuszibaba is, amivel maximálisan elégedett vagyok-már csak abban bízok, hogy Nálatok is hasonló sikert arat majd! Több terv kavargott a fejemben, míg végül ez a nyúlfigura született-bár tudom, húsvét épp elmúlt már, nálam a kis pisze orrúak örök sláger.
Ő Memének, az én édes csöpp lánykámnak készült, de tervezem még a folytatást! :)
Végre-végre elkészült az első kankaleen-nyuszibaba is, amivel maximálisan elégedett vagyok-már csak abban bízok, hogy Nálatok is hasonló sikert arat majd! Több terv kavargott a fejemben, míg végül ez a nyúlfigura született-bár tudom, húsvét épp elmúlt már, nálam a kis pisze orrúak örök sláger.
Ő Memének, az én édes csöpp lánykámnak készült, de tervezem még a folytatást! :)
Fogadjátok szeretettel Annabellát (tőlem egyelőre ezt a nevet kapta a kis nyuszmusz):
2013. április 10., szerda
2013. április 3., szerda
Koffer
Na nem utazni készülök valahova, hanem végre elérkezett az ideje annak is, hogy a majd egy éve vaterázott édes antik minibőröndömet rendbe tegyem.
Ez a kis bőrönd egy igazi régiség, valódi kopottsággal és rozsdával, éppoly részletekkel, amivel a nagy társai is rendelkeznek-mindezektől együttesen nekem nagy kedvenc. Viszont a belseje ramaty állapotban volt, teli gyerek irka-firkával, elöregedett papír belsővel. Már jó ideje tervezem felújítani, végül is most jutottam oda, és apropója is van a dolognak, amiről viszont még nem szeretnék beszélni.
Sajnos az eredeti belsejét nem fotóztam, de sebaj.
Ez tehát a végeredmény:
Ez a kis bőrönd egy igazi régiség, valódi kopottsággal és rozsdával, éppoly részletekkel, amivel a nagy társai is rendelkeznek-mindezektől együttesen nekem nagy kedvenc. Viszont a belseje ramaty állapotban volt, teli gyerek irka-firkával, elöregedett papír belsővel. Már jó ideje tervezem felújítani, végül is most jutottam oda, és apropója is van a dolognak, amiről viszont még nem szeretnék beszélni.
Sajnos az eredeti belsejét nem fotóztam, de sebaj.
Ez tehát a végeredmény:
a fogantyút és a vereteket picit megcsiszoltam, épp csak annyira, hogy a fém csillogása előtűnjön és ne olvadjon teljesen össze a rozsda barnája a koffer színével, viszont mindenképp szerettem volna meghagyni ezt a természetes patináját
a tetejére egy szép csipkeszalag került
és a belseje: természetesen textillel bélelve, anyagában mintás elegáns, tört színű anyagot használtam
mindenképp szerettem volna egy kis zsebet-mint a nagyoknak-és menet közben jött az ihlet, hogy ezt kis terítőt épp mintha ide találták volna ki
kinyitva és becsukva. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)