2011. november 22., kedd

Picit eltűnve

Úgy érzem, mostanában talán elhanyagolom az írást. Nincs különösebb okom rá, egyszerűen csak valahogy nem érzem magam olyan "közlékeny-formában". Persze ez hülyeség, mert valamiért elkezdtem ezt a blogot, és mivel blog, ezért a gondolataimról szól, ergo ezt írom most le. Szóval ok nincs, így remélem hamarosan újra belelendülök az írásba.... :)

És ha már a gondolataimnál tartunk, azért megmutatom, mi jár a fejemben, mikor nem "dolgozik" az agyam.

Például azok a kis kincseim, amiket pár napja vadásztam magamnak.

Az egyik ez a képkeret. A piacon, a limlomosnál találtam rá. Olyan régóta vágytam ilyesmire, két kis fém keret láncon. Az egyik lánc elszakadt, de azt hiszem, ennek orvoslása nem fog problémát okozni. Azt még nem tudom, hogy sikerül kicserélni benne a képet (még nem estem neki), és azt se tudom, milyen képek kerülnek bele-még nem volt időm ezen gondolkodni. De azt pontosan tudom, hogy hova fog kerülni: a hálónkba....


Háromszáz forintra tartották, de nekem volt pofám lealkudni kétszázra.... röhej! :D Én meg azóta is úgy érzem, mikor rátéved a szemem napközben és megpihen a gondoltam rajta, mintha valami méregdrága holmim lenne, olyan boldog és elégedett vagyok. :)

És találtam még egy kis apró szépséget, őt a turkálóban. Nem tudtam otthagyni, olyan kis finomság, nem?



Most már van olyan levendulazsákom, amit nem én varrtam-végre! :) És milyen illatos!... Igaz, B betűs nem lakik nálunk, kivéve a basset kutyánkat, akit Belgának hívnak. Nem mondom, igazán elkelne valami illatosító a házában (az üres konzerves dobozok mellé, amiket behurcol magához), de azt hiszem ez a kis apróság sem funkcióját, sem a stílusát tekintve nem illik bele abba az enteriőrbe... 

Szóval ő az enyém lesz, csak még nem tudom, hol lesz a helye. Had ne mondjam, hogy kemény 30.-Ft-ba került....hát nemtom, csak nekem kincsek ezek, lehet másnak vacak ócskaság?! Lehet, nem baj, én vállalom: imádom ezeket a régi holmikat...

9 megjegyzés:

  1. Ismerős érzés. Mostanában nekem sem megy az írás.

    VálaszTörlés
  2. én csak a képeket mutogatnám, de nem írnék hozzá kommentárt, de ez állandóan nyomaszt, nem csak most :)

    VálaszTörlés
  3. Nem kacatok, kincsek ezek, egyetértek veled!

    VálaszTörlés
  4. Igazad van, ezek értékek, nem filléres kacatok, de az értéküket nem az áruk határozza meg.

    VálaszTörlés
  5. Valóban nagyon szépek. Én is felfedeztem egy boltot itt ahol lakom - alkudni is lehet, de már nem merek arra menni -, ahol szépségeket lehet találni./ azért csak benézek néha

    VálaszTörlés
  6. Örülök, hogy más is megbecsüli ezeket a régi holmikat és az "ócskában" is meglátja a szépet! Tényleg igaz, ami az egyik embernek szemét, a másiknak kincs! :)
    Tündérlátta, Kinga: szívből remélem, hogy hamarosan visszatért a kedvetek az íráshoz!!! :)

    VálaszTörlés
  7. a régi holmiknak lelkük és történetük van, igazi emberek készítették igazi anyagokból... tán ezért szeretjük őket és keressük a "társaságukat"

    VálaszTörlés
  8. Tényleg igazi kincsek! Néha én is kifogok jó dolgokat a helyi vasárnapi ócskapiacon! :) ÓÓÓriási öröm! :D

    VálaszTörlés
  9. Erzsó: ez nagyon igaz!! valahogy szaglik róluk a történelem.... :)
    Emese: ugye milyen csodás érzés? Mint a gyerekek a kincskereséskor, olyan izgalom és boldogság... :)))

    VálaszTörlés