Az esküvői meghívók

Itt volt már az ideje, hogy sort kerítsek a meghívóinkra is, hisz mindjárt itt a szeptember.... olyan gyorsan telik az idő, csak kapkodom a fejem! :) És még mennyi a szervezni való!

Nagyon sok fajta meghívó tetszett, pinteresten és mindenféle hazai és külföldi esküvős oldalon milliónyit megnéztem, kavarogtak a fejemben részletképek, amikből végül ez született.

Mindenképp szettet szerettem volna (biztos a szett mániámból kifolyólag is), de a fő oka, hogy egyetlen fajta meghívó készült, amit mindenkinek oda tudunk adni és aki még a vacsorára is hivatalos, az egy másik kártyát is kap mellé. 

És: ami talán furcsa még nálunk, külföldön viszont már elengedhetetlen: programkártya is készült. Nem a nagyzolás vagy különcködés miatt, sokkal inkább praktikus oka van. Mivel már született szerelmünk gyümölcse-kettő is, ezért nem lesz hetedhét országra szóló vigadalom, inkább csak szűk családi körben, egy-két baráttal szeretnénk megünnepelni az egybekelésünket. (A lényeg, ami a fő szempont, hogy tényleg örömben teljen ez a nap és egyaránt emlékezetes legyen mind a násznépnek, mind nekünk.) 

Ezért nem lesz vőfély sem (többek között), tehát mindenképp szükségét láttam egy programkártyának, amely alapján senki nem fog teszem azt lecsúszni a menyasszonyi tortáról... :P

Az esküvő színei nagyjából azok, amik a meghívón is megjelennek, természetes föld színek ezüsttel kiegészítve: ekrü, bézs, barackrózsaszín, púderrózsaszín.

És volt még valami, ami még igencsak behatárolta, hogy milyen végső formát öltött a meghívónk: az az egyszerű tény, hogy milyen papírokat tudtam beszerezni hozzá. Na ez az igazán kemény dió, ha valaki hasonlóban gondolkodik... lehet máshol jobb a helyzet, de én igencsak sokat jártam utána a papíroknak, amiket végül fel tudtam használni a meghívóhoz, illetve a boríték alapjának. Sajnos borítékból a választék az írószerekben szintén nulla, aki az elegánsabb fajtát keresi, tegyen le róla, mert manapság ráállták arra a fajtára, aminek kicsi a lehajtója és öntapadós ragasztószalag van rajta. Borzalom! Emiatt döntöttem amellett, ha nem kapni borítékot, akkor már legyen teljesen egyedi a meghívó mérete és készítek hozzá én borítékot, mert másik vágyam volt, hogy legyen borítékbetét is benne-na ilyen borítékról meg álmodni se lehet készen! De sajnos egyszínű ívben kapható csomagoló papírt venni se volt sokkal könnyebb. Hihetetlen, tényleg... 

Na de ennyi szövegelés után mutatom a végeredményt.

A nyomtatást egy nagyon kedves baráték készítették el, profi gépekkel. Itt is köszönöm nekik! 

Végül is elégedett vagyok, mert ezt a rusztikusan elegáns vonalat céloztam meg, lévén a vacsora egy borházban lesz, azt hiszem a helyhez és hozzánk is ez a stílus áll a legközelebb. Végül sikerült belevinnem a kezem munkáját, ami szintén vágyam volt, nem csak egy nyomtatott meghívót lerendeltünk valahol. És mivel borítéknak való papírt se kaptam annyit, amennyi mindhez elég lett volna, így jött az ötlet, hogy egy részének textil borítékot varrok. Végeredményben a nagy részét úgyis személyesen adjuk át és így lett valami "varrott" is, csipkés is, ami nagyon én vagyok szerintem...

Szerettem volna, ha a meghívó nem túl nőies, hiszen ez nem csak az én nagy napom. Így csak a borítékra került egy vékony barack szalag, hogy mégis legyen egy kis szín az egészben (Réka szuper ötlete volt-köszönöm!).

A szöveg több fajta betűtípussal készült. Pinteresten rengeteg ilyen fajta meghívót láttam és nekem nagyon tetszett. Szerintem szép lett a végeredmény, de az tény, hogy sokáig ültünk a gép előtt, mire összeválogattuk, melyik betűtípusok passzolnak egymáshoz és adják végül ezt a rusztikusan elegáns végeredményt.

Minden meghívót pici ékkövekkel tettem elegánsabbá. A fejlécünkhöz a keretet egy internetes oldalról töltöttem le. 

Így születtek hát a meghívóink, bevallom nem kevés agyi munkámba került  :P... természetesen majd hozok még bejegyzéseket és képeket az esküvővel kapcsolatban! :)